A naperőművekről dióhéjban
A napelem a napsugárzást közvetlenül elektromos árammá alakítja át. Magyarországon az elmúlt években nagymértékben megnövekedett a telepített naperőművek száma. Jelenleg is az ország több pontján folyik napelempark telepítése és hálózatba kapcsolása. A beruházások növekedése annak is köszönhető, hogy az ország új klímavédelmi akciótervében szerepel, hogy a következő 10 évben meghatszorozzák a napenergia termelést Magyarországon. Ezeket az új telepítéseket országos és európai uniós támogatásokkal is igyekeznek ösztönözni, hogy országosan minél több megújuló energiaforrásra állhassunk át. Az ország adottságai kiválóak a naperőművek kialakításához és működtetéséhez, valamint a beruházások viszonylag hamar megtérülnek, így, miután visszahozta az árát, tiszta hasznot termel, környezetbarát módon.
A naphőerőmű egy közvetítő közeg közbeiktatásával állít elő elektromos energiát. A Nap először felmelegíti a napkollektorokat, és az abból keletkezett hőenergiát használják fel áramtermelésre. A működési elv a továbbiakban nem különbözik a közönséges hőerőművektől vagy atomerőművektől. A meleg közeg hőenergiáját turbinákkal alakítják át mozgási energiává, majd a mozgási energia meghajtja a generátorokat, amivel elektromos áramot lehet előállítani.
Jelentősebb magyar naperőművek
- Paksi naperőmű 20,6 MW (2019)
- Mátrai naperőmű (Bükkábrány) 20 MW (2019)
- Felsőzsolcai naperőmű 20 MW (2018)
- Százhalombattai naperőmű 17,6 MW (2018)
- Mátrai naperőmű (Visonta) 16 MW (2015)
- Pécsi naperőmű 10 MW (2016)
- Csepregi naperőmű 5,5 MW (2018)
- Vépi naperőmű 4,5 MW (2018)
- Sajóbábonyi naperőmű 0,5 MW (2016)
- Bojti naperőmű 0,499 MW (2015)
- Sellyei naperőmű 0,499 MW (2013)
- Szombathelyi naperőmű 0,385 MW (2016)
- Szügyi naperőmű 16,5 MW (2019)
- Mátraverebélyi naperőmű 20 MW (2019-2020)